„Ez átjön a képernyőn, ez nem jön át a képernyőn.” ezek a mondatok szűrődtek ki a vezérlőből, ahol egy híres rendező mustrálta a bemondónőnek felvételizőket. Egy voltam közülük. Ott a stúdió előtt reszketve azon tűnődtem, mit jelenthet ez a mondat és hogyan csináljam azt, hogy átjövök a képernyőn. A karrierváltásom előtt eltöltött 12 év a Magyar Televízióban, megadta a válaszomat: légy hiteles.
Egy vezetőnek is „át kell tudnia jönni a képernyőn” ha azt akarja, hogy csapata kövesse, elkötelezetten, lojálisan és hogy bizalmat szavazzon neki. Ha hiányzik ez a bizalom, az olyan lesz, mint egy ház alapozás nélkül. Összedől a rendszer vagy ha nem is dől össze, a hiányt tükrözni fogják az eredmények, az alacsony hatékonyság vagy a munkahelyi légkör. Amikor a bizalomról beszélgettem a MeetUp-ra meghívott vezetőkkel az egyikük azt mondta, hogy a bizalom megszületéséhez nem elég, ha a vezető csak beszél valamiről, a cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia annak, amiről beszél. A hitelesség számomra egy olyan összhang amelyben szavak és tettek harmóniában vannak.
Több szinten jelenhet meg a hitelesség. Az egyes szinteken az összhang megteremtésében jól tudja támogatni a vezetőt egy coach, a coaching.
Vezetői tudatosság: belső összhang. Ennek alapja a folyamatos önismereti munka. Meghatározni ki vagyok én, milyen igényeim és szükségleteim vannak, miben hiszek, milyen értékek fontosak számomra és ezeket hogyan közvetítem. Ezek olyan belső iránytűk, amelyek nehéz helyzetben biztosíthatják az önazonosságot. Az autonómiát, hogy ne a konformizmus győzzön a nehéz döntési és cselekvési szituációkban. Képessé teszi a vezetőt, hogy beleálljon egy helyzetbe, kiálljon egy ügy vagy kolléga mellett akár szembe szélben is, és ne menjen bele olyan játszmákba, amelyek hitel- és bizalom vesztéssel járhatnak.
Vezetői stílus: viselkedés és működés összhangja. Amikor a vezető természetes viselkedése és felvett viselkedése között, nincs nagy eltérés. Amikor nem vesz fel álarcokat azért, hogy jobban megfeleljen a felettesek, tulajdonosok elvárásainak. Nem játssza meg magát népszerűtlen döntések közlésekor a népszerűsége megőrzéséért. Képes partneri viszonyban együttműködni, transzparensen, hibáit és sebezhetőségét is felvállalva.
Vezetői kommunikáció: tartalom és forma összhangja. Amit a vezető mond és ahogyan mondja ugyanazt jelentse. A szavakon túl a testbeszédünk sokat elárul. Ha diszharmónikus a beszéd tartalma és a metakommunikáció, az a hamisság érzetét keltheti. Itt ugyancsak kihívást jelenthet, hogy a vezetőnek nemcsak önmagával, de a vállalati környezettel és kommunikációval is összhangban kell lennie. Ez sokszor olyan helyzetbe hozhatja a vezetőt, mint amikor a híradó műsorvezetője a híreket mondja. Az arca nem tükrözheti az egyéni véleményét. Mi kell ahhoz, hogy a „vezető átmenjen a képernyőn”, kommunikációs szempontból, az üzenet átmenjen.
Itt elérkezünk írásom elejéhez. A belső iránytűhöz, amely erkölcsi és etikai tartást adhat a kompromisszum készségünk határainak kijelöléséhez, felelősségteljes döntéseink meghozatalához, a hitelességünk megőrzéséhez. Nemcsak vezetőként.