Ha nem tudtál részt venni június 2-án a Vagány Vezető Programunk Sebezhetőségről szóló meetupján, íme az összefoglaló:
A témára hangolódva az estét a sebezhetőség szubjektív jelentésének meghatározásával indítottuk. A mentiméter „vásznán” a téma sok-sok aspektusa villant fel: A sebezhetőség van, aki számára kihívás, bátorság, erő. Másnak: Embernek lenni, önmagam, hibáim és gyengeségeim megmutatása, felvállalása. Őszinteség, egyenesség, páncélnélküliség. Szabadság. Kitárulkozás, meztelenség. Segítséget kérni. Önismeret, a fejlődés kulcsa. Inspiráció. Vagy éppen Instabilitás.
Személyes történeteinket megidézve beszéltünk a nem tudás, a bizonytalanság és a komfortzónán kívüli helyzetek felvállalásáról és a hibázás beismerésének kockázatáról, amikor a szervezeti kultúra nem támogató ebben. Annak felismerésének fontosságáról, amikor az érzelmek irányítják a viselkedésünket, a segítségkérés és a nemet mondás, a határaink meghúzásának, szükségleteink kommunikálásának könnyűségéről és nehézségéről. A sebezhetőségét nyíltan vállaló felső vezető elsőre szokatlan, kevésbé elfogadott voltáról és a sebezhetőség megtagadásának áráról, önmagunk „befagyasztásáról”.
Amennyiben kéred a teljes összefoglalót és a teljes beszélgetésre is kíváncsi vagy,
Email címed megadásával elküldjük Neked a hozzáférést a tartalomhoz, valamint feliratkozol a Vagány Vezető hírlevélre is, ahol az aktualitásainkról kaphatsz rendszeres életjelet.
A kiscsoportos beszélgetésekben ezután arra kerestük a választ, hogy ki-ki milyen helyzetekben érzi magát sebezhetőnek vezetőként. Olyankor mi szokott történni: Mit tesz, és mit nem? És miért éri meg – és hogyan – vállalni a sebezhetőségünket vezetőként?
